Bizony, szomorú vagyok, pedig olyan szép nap volt ma. Meleg, kellemes idő, öröm volt kint lenni...
Van egy pasi valamelyik idióta társkereső oldalról, aki felkeltette az érdeklődésemet. Mire ez kialakult, szépen eltűnt. Persze ennek is megvan az oka, elrontottam. Csalódást okoztam olyannal, ami szerintem nem is volt olyan eget rengető nagy hiba, mégis ez lett. De viszont, ha így van, akkor mi a fenéért esik ennyire rosszul? Nem kellene vele foglalkozni, hiszen kicsoda ő, hogy ítéletet mondjon felettem, mikor még nem is ismer? Annyira sem, mint sok másik pasi az oldalról. És én mégis nyirvákolok miatta... Szánalmas vagyok... A fene egye meg, ezt nem lehet csinálni, abba is hagyom.
Neki álltam megnézni a Hannibál pentatológiát. Nagyon jó. Olyan régen néztem már meg, hiányzott :) A Hannibál ébredését még nem is láttam. Az a rész a Bárányok hallgatnak-nál is jobb, de nem tudja megelőzni a Hannibált. A Vörös sárkánynak meg két verzióját is megnéztem. A második verzió az első majdnem teljes koppintása, csak nevesebb szereplőkkel. Ez a rész az, ami a legkevésbé tetszik, bár ebbe is vannak jó részek. Csak mégsem olyan érdekes.
