...valaki, egy beszélgetés alkalmával, hogy mik a céljaim és terveim az elkövetkező életemmel kapcsolatban, pasikkal kapcsolatban. Természetesen hímnemű kérdezte, gondolom olyan szándékkal, hogy kipuhatolja, vajon be tud e palizni egy pár kóbor numerára. Magától értetődik, hogy olyan választ kapott, amilyet hallani szeretett volna, de a kérdésének köszönhetően feltettem magamnak is a kérdést. Ha az őszinte választ adtam volna meg neki, akkor biztosan sokkot kapott volna, már csak azért is, mert magam is ejtettem pár könnycseppet, mikor megértettem a válaszomat. Úgy tekintek az előttem álló évekre, mint az eddig meghozott döntéseim súlyos következményére. Azt szeretném, hogy a lányokat biztonságba tudva, elmehessek Elvis után a Marsra... A baj az, hogy elveszett a hitem. Buta módon nem valami megfejthetetlen istenben hittem, hanem abban, hogy vannak a világon emberek, akik az én értékrendem szerint jónak születtek, és azok is maradtak, vagy legalább azzá váltak, de attól tartok, nincs ilyen. Édes istenem, elveszett a hitem. Hogyan élhetnék hit nélkül?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése