...ről beszélt. Magyarázta kézzel - lábbal, hogyan viselkedik, gondolkodik egy ilyen homosapiens nőstény. Figyeltem rá - esküszöm - egy darabig, elég sokáig is. Miközben figyeltem, gondolatok éledtek a fejemben, amik egyértelműen üres bámulásra alacsonyították a figyelmemet, de azért még a fejemet is oldalra fordítottam enyhén (érezze csak az az áhított figyelmet). Közben azon fáradoztam, hogy megválaszoljam a kérdést, ami kinyírta ezt az odaadó figyelmet. Nem, nem hiszem, - morfondíroztam - hogy komolyan gondolja... Egy rendes nő nem ilyen. Egy rendes nő tudja, hol a helye, nem is okoz gondot neki elfogadni ezt. Nem tör férfiúi babérokra, nem akarja egy ellenkezőneműnek sem bizonyítani, hogy jobb a férfinépnél. A párjára felnéz, szereti és tiszteli. Sosem (mondom, semmilyen körülmények között sem) teremt olyan helyzetet, ahol rossz színben tűnik fel a szeretett férfi, sőt, inkább támogatja, segíti őt, minden helyzetben kiáll mellette... Azt mondják, emancipáció van. Szerintem ez hülyeség. Egy kapcsolatban alá és fölérendelési viszonynak kell lenni, és az a helyes, mikor ez úgy alakul, hogy a férfi a főnök, nem pedig a nő. Erős kétségeim vannak afelől, hogy egy nadrágot hordó nő (értsd jól) szerethet úgy egy tutyi - mutyi férfit, ahogy szeretnie kellene egy egészséges kapcsolatban (naná, hogy te tudsz kivételt mutatni, de mint tudjuk, a kivétel erősíti a szabályt). Az oka egyszerű. Ha a nő az, aki azokat a dolgokat csinálja, amit a férfinak kellene (eltartja a családot, külvilág felé reprezentál, irányít, stb.), akkor nem lesz képes felnézni a másikra. Nem lesz képes arra, hogy tisztelje, hiszen az ilyen férfi nem képes problémamegoldásra (látszólag). Ha pedig nincs tisztelet, csodálat (ezt is értsd jól, ha lehet), akkor ott vágy sincs. Abban a pillanatban, ahogy ezek eltűnnek, bekövetkezik a kapcsolat halála visszavonhatatlanul. Ennek a szemléletnek a tükrében én igen is bevállalom az alárendelt szerepet, és csillogó, csodáló tekintettel akarok felnézni a férfire, aki a vágyaim netovábbja. Örömmel akarok térdelni előtte és lesni akarom minden kívánságát amellett, hogy tiszteletben tartom őt, amennyire csak tőlem telik. Kívánni, vágyni akarom minden pillanatban. És akarom, hogy irányítson, hogy kerekedjen fölém. (Ha nem tudnám, hogy félreérted, az is mondanám, hogy akarom, hogy igázzon le. De ezt tekintsd ki nem mondottnak, mert úgysem tudod úgy érteni, ahogy gondolom, és belekötsz szimplán azért, hogy kötekedhess.) Akarom, hogy vigyázzon rám, a figyelmem középpontja legyen. Ezektől leszek képes nőnek, ízig - vérig nőnek érezni magam mellette, és ezektől fogja ő királynak (újra csak jó értelemben) érezni magát mellettem. Amondó vagyok, valami ilyesmi a hosszan tartó, jó kapcsolat titka... Legalábbis az én hosszú kapcsolatom titka valami ilyesmi lesz :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése