Érzések

Érzések... A legbonyolultabb dolgok a világon, vagy arról van inkább szó, hogy agyonbonyolítjuk? Mert lényegében arról lehet szó, hogy egy adott érzéssel kapcsolatban feltett kérdésre igennel, vagy nemmel válaszolok. Ha pedig eldöntendő a kérdés, akkor nincs mit bonyolítani, csupán csak következetesnek  kell lenni, és a válasznak megfelelően cselekedni. Ugye milyen pofonegyszerű?... 

Milyenek a mai érzéseim? Kavarognak. Végtelen nyugalom lakik bennem. Nem félek, nem vagyok bizonytalan. Tudom mit szeretnék, és hogy mit kell tennem, mert odavagyok ezért a pasiért. Igazából nem érdekel, hogy mi lesz a vége, amin én magam is csodálkozom, mert általában ilyenkor szoktam elkezdeni telhetetlenkedni, de most nem érzem, hogy ettől félnem kellene. Jól szeretném érezni magam vele, bármikor, bárhogyan. Nem akarok mást, nem kívánok mást, csak az érintését, az illatát, a hangját. Figyelmet szeretnék szentelni neki a figyelméért cserébe, azt szeretném, hogy érezze, fontos nekem, mert basszus, fontos nekem. Az ölelését szeretném, és hallani ahogy szuszog mellettem, és elszenderedni mosolyogva a halk horkolásától, hozzáérni a testéhez, beletúrni a mellkasán a puha szőrébe... Jesszus... És nem agyalok azon, hogyan alakulhat, egyszerűen hihetetlen...