Tegnap este találkoztam azzal a pasival, akivel össze - összejárok szeptember óta. Igen, igen, jól sejted. Szexről van szó. Az ürge megmutatta a volt barátnőjének a cd-jét, érdeklődve a véleményem felől. Az aprócska bluest énekelte. Bátornak tartottam a dalválasztás miatt, s be is igazolódott ez a megállapítás. A csaj ugyanis sehol nem volt az eredtihez, amit meggondolatlanul tudomására is hoztam a pasinak. Aztán tudtam csak meg, kit is hallgatunk. Mentegetőzve mondtam, hogy nem azért mondtam, mert a csaja, vagy ilyesmi, csak ez a véleményem. Kijavított, hogy nem a csaja, csak az exe. Aha, gondoltam... Úgy dugott meg, hogy közben a volt nőjét hallgattuk... Azt hiszem én sem vagyok ép. Aztán a döngetés után a zuhanyban, miközben azon voltam, hogy minnél jobban lemossam magamról, sírni kezdtem. Magam sem értem az okát, hiszen annyiszor jutottam arra következtetésre önvizsgálat után, hogy ez az ürge elvesztette már a hatalmát felettem. Valahogy mégis folyt a könnyem. Aztán a film közben simogatott, puszilgatott, a kezemet fogta, én meg csak néztem a filmet. Olyan hidegen, olyan sehogyan. Azt gondoltam, látja, hogy valami bajom van, de okosan nem kérdezett rá, mert akkor csak visszakérdeztem volna, hogy miért vagyok én itt. Én a helyében megtettem volna, megkérdeztem volna. Tisztáztam volna, akartam volna tudni, de ő nem... Lehet, hogy egy másik dugótárs után kell néznem?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése