Kedves Herceg!
Lehet, hogy nagy bajok vannak a fejemben... A tegnapi levél miatt kicsit furán érzem magam, pedig igazából csak meg akartam szabadulni a buta gondolatoktól. Hiába beszéltem róla Zsuzsival és Odettal is, nem hagyott nyugodni, ám miután elmondtam neked (vagyis leírtam egy levélben), teljesen megnyugodtam. Viszont most meg az kavarog a fejemben, hogy biztos egy kötözködő, nyughatatlan, hülye picsának tűnhetek. Azt hiszem, akkor tűnne el teljesen ez a bolondság a fejemből, ha igaziból megbeszélhetném veled... Nagyon sajnálom, hogy ilyen érzeteim vannak a szüleiddel kapcsolatban, de bármennyire szeretném megszüntetni ezeket, nem megy...
Kérlek szépen, ha olvasod ezeket a sorokat, ne ébredjen benned harag, és más rossz gondolat se, mert nem célom egy pillanatig sem a viszályszítás, és azt sem szeretném, hogy rám ferde szemmel tekints. Az lesz a legjobb, ha nem olvasod majd el ezeket a leveleket, és el is határoztam, hogy csak végső esetben mutatom majd meg neked...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése