Azt hiszem, szerelmes vagyok, és be vagyok tojva. Főleg most, egyre inkább. Mikor elváltunk, elöntött a szomorúság, majdnem sírtam. Nem értettem, nem is értem. Mi a fene történik? Az eszem kiabálja, nem szabad, futás innen, a szívem meg biztat, jó lesz ez, ő lehet az. Mit csináljak?... Este valami barom jó éjt üzenetet küldött, és ő rögtön bepánikolt. Aztán meséltem neki valamit, amitől féltékeny lett. Na, akkor aztán én is összetojtam magam, hogy olyat teszek, mondok, ami elrontja az egészet. Nem tudtam, hogy mondjam el, hogy sosem csapnám be, úgy, hogy el is higgye, hiszen alig ismer, nem tudhatja milyen is vagyok... Itt az a nagy érzés, amit annyira akartam, és most rettegek tőle. Hogy lehet ez? Édes istenem, végem van, ebbe belehalok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése