2011. május 3., kedd

Kicsit...

...elkeseredett lettem a nap végére egy köszönöm, megvagyok üzenetnek köszönhetően, pedig a mai napom olyan jól sikerült. Csak pár óra kellett volna, hogy jó érzésekkel bújjak ágyba, már csak azért is, mert ez a nap az én napom. Ennek a napnak rólam, a jókedvemről kellene szólnia. Rólam is szólt, olyan sok mindenkinek eszébe jutottam, olyan jól esett. Erre egy köszönöm, megvagyok ellopja a csillogását, könnyet csal a szemembe. Hogy lehet ilyen jéghideg, közömbös pár szó? És befészkeli magát ez a gondolat a fejembe, és nem értem, hogy lehet az, hogy ilyen hatással van rám, hiszen tudnom kellett volna, talán tudtam is... Bárcsak soha ne találkoztam volna vele, vagy ne lettem volna annyira naiv, hogy elhiggyem a csalón kiejtett nagy szavakat. Bárcsak megértettem volna, előre láttam volna, miről is szól ez az egész, és elszaladtam volna... Bárcsak eltüntethetném, bárcsak kitörölhetném...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése