2012. január 10., kedd

Valami pozitív

Elérkezett hát az idő, mikor azt kell mondjam, végre jól indul egy ismerkedés. Nincs rossz érzésem, és kéztetést sem érzek arra, hogy azt mondjam, de. Jól éreztem magam, mindenféle kellemetlen érzés nélkül. Nem éreztem azt sem, egy percig sem, hogy mi a fenéért vagyok ott, vele. Tudom, tudom, ez csak a második találkozás volt, de te meg azt tudod, hogy működik ez nálam. Már az első alkalommal tudom, milyen esélyekkel indul a meggondolatlan úriember, és az, hogy a kellemetlen érzés nem jött még a második alkalommal sem, az jó. Úgy tűnik, fejlődök :) Persze, persze, vigyázok azért. S ne gondold, hogy belelovaltam magam, nincs így, csak jó érzés, hogy talán van remény, s nem vagyok reménytelen eset. Most biztosan mosolyogsz, s fejet ingatsz, gondolván, hülye vagyok. Hát persze, hogy hülye vagyok...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése