Egyedül születünk, egyedül élünk, egyedül halunk meg. A barátság és a szerelem ad rövid időre olyan hamis illúziót, hogy nem vagyunk egyedül mégsem. Nem vagyok képes megemészteni ezt. Nem tudom, hogyan fogadjam el ezt a tényt, és mit tegyek, hogy ne kínozzon ez a gondolat. Mondjam el magamnak biztatón, hogy jobban járok így, mert az emberek nem vevők arra, amire én szeretném, és csak az a vége, hogy összetörik a lelkem? Higgyem el, hogy nekem ez a magányosság rendeltetett? Értsem meg, hogy nem vagyok elég jó, nem érdemlek többet ennél, és ne lázadozzak össze-vissza?... Na, ide figyelj, te hisztis picsa! Hagyd abba ezeket a baromságokat, és ne agyalj mindenféle idiótaságról. Az a bajod, hogy nem basznak meg rendesen? Vagy az, hogy igen? Igazán eldönthetnéd mi a büdös francot szeretnél. És mi a picsát vársz másoktól, pasiktól? Hát nem megtanultad már, hogy a férfiak olyanok, amilyenek, és a faszuk által vannak vezérelve? Még nem értetted meg, hogy nem érdekli őket, milyen a lelked, van-e eszed? Egyszerűen csak azt akarják, hogy emeld magasra a lábad és tedd jól szét, mindenkitől ezt akarják. Úgyhogy ne szállj el, nem neked szól ez a kurva nagy megtiszteltetés. Miért kell elmondani ezt, mikor tudod te is? És mit vársz a nőktől? Nem tudod még, hogy ők meg csak a riválist látják benned, akár teszel félreérthetőt, akár nem? Nem érted még, hogy a vélt konkurenst egy nő sosem tekintheti a barátjának? Hát persze, hogy bántani fog, hát persze, hogy utálni fog. Tehetsz érte bármit, próbálhatsz bizonyítani, fejet is hajthatsz, nem számít. Fogd már fel végre, hogy nem veled van a baj. Az, hogy magasba emelsz valakit a benned lévő szeretet által, nem jelent vakságot, mert hamar meglátod, hogy csak azért tűnt értékesnek, mert te azzá tetted. Aztán fájdalmat kezdesz érezni, mert rádöbbensz, már megint túlértékeltél; meglátod, hogy nem is olyan értékes, nem is olyan határozott, nem is annyira erős férfi, és nem is olyan őszinte nő, mint amilyennek láttad eddig. Hallgass az eszedre te liba, és tanulj meg egyedül élni, egyedül jól élni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése