Drága Hercegem!
Valahogy ma még inkább magam alatt vagyok, mint az elmúlt három héten. Tegnap jött egy levél az ügyvédtől, amiből arra következtettem, hogy nem viseled túl jól az ott létet. Persze ezt meg is értem, de meg is visel erősen. Nagyon szeretnék segíteni, és kimenekíteni téged onnan. Egyfolytában azon agyalok, hogyan lehetne megoldani ezt. Még Levit is megkértem, hogy nézzen körül az ismerősei között. Tőle végső kétségbeeséskor kérnék csak bármit is. Természetesen nem tud segíteni, nem is tudom, mit vártam tőle...
Úgy bíztam benne, hogy gyorsan eltelnek ezek a hetek, és szerettem volna azt is, hogy neked is gyorsan teljen el, de most nem úgy érzem, hogy gyorsan múlna az idő. Ez a nap is egy örökkévalóságig fog tartani...
Tegnap időről időre rám tört a sírás. Úgy hiányzol, hogy azt elmondani sem tudom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése