A feromonok a természetben megtalálható kémiai vegyületek, amik jelen vannak a rovarokban, állatokban, emberekben. Az élővilágban elég nagy szerepük van, mint a kommunikáció elsődleges eszköze. Ez segíti az állatokat a területek kijelölésében, a társak felismerésében, és a nemi érdeklődést jelzik.
Az embereknél is nagy jelentősége van, irányítják a nemi viselkedésünket, és vonzóvá tesznek mások szemében. Az orrunkban lévő Jacobson – szerv észleli a feromonok jelenlétét, és az így kiváltott impulzusok az idegpályákon keresztül a hipotalamuszhoz jutnak. A Jacobson – szerv az orrüregeink elválasztásánál található, apró kimenet nélküli csövecske. A feromonok jelenléte, és ilyen mértékű hatása tudományosan nem bizonyított százszázalékosan. Azt azért elmondhatjuk, hogy egy bizonyos személy illata (talán a feromonok jelenlétének mennyiségétől függően) mindenkire másképpen hathat. Az azonosított két vegyületen (androstenone és az androstedione, melyek közül az első nőknél és férfiaknál is megtalálható, míg az utóbbi csupán a férfiak izzadtságából mutatható ki) kívül több féle is lehet a szervezetünkben, de ennek kimutatásához fejlődnie kell a tudománynak.
De evezzünk érdekesebb vizekre. Mondhatjuk, hogy milyen hülyeség ez a feromonos duma, hiszen nem is érezni semmit, és a látvány az, ami először megfog a másikban. Egy formás csípő, egy izgalmas cici, vagy egy helyes pofi az, amitől megtetszik valaki. Természetes a kételkedés, hiszen a feromonoknak nem érezhetjük az illatát, mert nem rendelkezik az emberi orr által beazonosítható illattal, mégis olyan hatással van ránk, hogy legszívesebben letépnénk a ruhát arról, aki ezeket a feromonokat küldi felénk. Vizsgáljuk csak meg magunkat, ha észrevesszük egy ellenkező nemű érdeklődését. Vajon ennek mi lehet az oka? Talán az orrunkba érkező feromonok hatnak ránk így? Lássuk be, van esély arra, hogy helytálló ez az elmélet. Persze nem kell elhanyagolni a vizuális értékek erejét, de emellett az illat is nagyban befolyásolhat, éppen ugyan úgy, mint az érintés, vagy a másik hangjának meghallása, vagy akár társunk testének íze. Ha bármelyik érzékszervünk azt mondja, hogy az általa fogott jel nem nekünk való, az elég kellemetlen dolgokat generálhat két ember között.
Az a konklúzió vonható le a fentiekből, hogy az érzékszerveink mindegyikének egyet kell abban érteni, hogy a partner, akit kiválasztottunk, nekünk való társ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése